Az 1931-es esztendőben két jelentős újítást vezettek be a gyár profilját illetően: radiátor- és kazángyártás, illetve kerékpárgyártás. Először csak a kerék-pártengelyek esztergálásával kísérleteztek. Az első sorozat több száz darabja Budapesten sikerrel vizsgázott. Ezt követően fokozatosan rátértek a többi alkatrész – kerékagy, csésze, kónusz, sajtolt részek, lánckerék, váz, kormány - gyártására is. A jó minőséget nyugtázó kedvező fogadtatás hatására megkezdődött a kész kerék-párok előállítása, melyhez a szükséges gépeket és szerszámokat helyben szerkesztették meg és készítették el. A zománcozási művelethez ugyancsak házilag készült kályhákat használtak.

Az 1935-44. közötti években a Kühne Rt. gyártelepe három fő csoportra oszlott: mezőgazdasági gépgyár, kerékpárosztály, és öntöde. A férfi és női túrakerékpárok, valamint azok különböző alkatrészeinek üzletága 1939-ig zavartalanul fejlődött. Kb. 8000 db kerékpár, illetve kerékpárváz volt az éves termelési mennyiség. 1940-től kezdve már korántsem volt egyenletes a kerékpárok termelése és forgalma. A forgalom csökkenését nem az érdeklődés és a kereslet lanyhulása okozta, hanem az elégtelen gumiellátás, a tömlők és köpenyek hiánya. Az 1943. november 19-i igazgatósági ülésen a vezetőség elhatározta - nehéz anyagellátásra hivatkozva - a kerékpárüzem visszafejlesztését.

Egy négy részeszes cikksorozat indul amiben összehasonlítunk néhány hazai és külföldi gyártmányú kerékpárt. Az első részben általánosságban beszélünk arról, hogy mi volt az összehasonlítás alapja és mi alapján kerültek a kiválasztott gépek értékelésre. A második cikkben már kielemezzük, hogy milyen paraméterekkel is bírnak a 28"-os típusok. A harmadikban megismerkedünk a 26"-os kategóriával. Majd végezetül, a negyedik részben jönnek a kempingek.

1974-et írunk, ebben az időben már szép számmal kerékpároznak az emberek. Hazánkban évek óta növekszik a kerékpárosok száma, 1960-ban mintegy 190.000-et, 1973-ban pedig már mintegy 300.000-et vásároltak. Persze ezek az adatok nem adnak teljes képet, hiszen a kereslet sokkal nagyobb volt mint a kínálat. Az emberek szerettek volna magyar gyártmányú kerékpárral járni, de a hazai gyártás nem tudta kielégíteni az igényeket. Sajnos a mennyiségi hiány mellett, a választék is csökkent. A kereslet miatt több külföldi kerékpárt is behoztak az országba, így próbálták kompenzálni a leendő vásárlókat.

Tesztünkben a hazai gyártmányú kerékpárok néhány közkedvelt típusát, és néhány külföldi (Szovjet, Jugoszláv, és NSZK) gépet hasonlítunk össze.

Mit vizsgáltunk és értékeltünk?

Tesztünkben azokat a típusokat minősítettük, amelyek a kereskedelem előjelzése szerint ez évben az árukínálatban szerepelnek. A minőség megítéléséhez a használat kényelmét, a közlekedés biztonságát befolyásoló tényezőket, a kivitelt és a súlyt értékeltük. A szilárdsági tulajdonságok mindegyik kerékpártípusnál kielégítik a használhatósági követelményeket, ezért ezeket külön nem értékeltük.

Bizonyára vannak jó néhányan akik a téli hónapokban is kerékpárra ülnek, és ha az idő engedi tekernek egy nagyot. Ha pedig nincs rá lehetőség marad a "benti" edzés. Jómagam az utóbbit választottam, így készülve az idei rendezvényekre, túrákra. Hozzá kell tegyem semmi sem pótolhatja a szabad levegőn való kerékpározás élményét. Azt az eufóriát, amit a mellettünk elhaladó táj nyújt, nem beszélve a jó társaságról...

Orczán László 1940-ben megjelent A magyar kerékpár sport című könyvének egyik fejezete is foglalkozik a témával. Aki kiváló sportoló Magyarország többszörös kerékpár bajnoka, volt világrekorder és Olimpiai 5. helyezet. Írása kis ízelítőt nyújt a korabeli időkből, hogyan is zajlott egy szezon elejei felkészülés. Kellő alapossággal vezeti végig az olvasót a tréning szakaszain.

"Sajnos Magyarországon a kerékpárosoknak a téli tréningjeik nagyon nehezek, mert nem áll rendelkezésükre sem fedett pálya sem téli tornaterem. Így valami olyan irányt kell keresnünk, amelyen mégis céltudatosan tudunk haladni. Azt hiszem, hogy a következő rendszerrel ez sikerülni fog:

Az elmúlt versenyidény után az izmokat, a szívet, a tüdőt nem szabad teljesen kipihentetni, hanem továbbra is állandó edzésben kell tartani. Erre legalkalmasabb a könnyű torna és a görgőzés. A holtidényben ezen mozgásokkal elérjük azt, hogy az izmaink kemények, acélosak maradnak és ez lesz az alapja a következő versenyidénynek. Ezek a tornagyakorlatok a holtidényben ne tartsanak tovább 8-10 percnél, de ezeket a gyakorlatokat mindennap fontos elvégezni lehetőség szerint szabadban vagy nyitott ablaknál. Azonban nem elég csak a tornázás, keresnünk kell egy olyan kiegészítő sportot, mely szintén kevésbé megterhelő pl. korcsolya, sí, túrisztika, kézilabda, stb. Ezen sportokat ne űzzük versenyszerűleg, mert idegerőt kell gyűjtenünk a következő versenyidényre.

Az Osztrák-Magyar Monarchia bukása 1917-ben, az első világháború számunkra legkritikusabb évében vált nyilvánvalóvá. Abban az évben született Csikós Gyula. Azt, hogy járni vagy biciklizni tudott-e először, nehezen eldönthető, de horgászni négyéves korában kezdett. A sport mindig életeleme volt, atletizált, birkózott, focizott, úszott, majd érdeklődése egyre inkább a kerékpársport felé fordult. Gimnazista korában beíratkozott a Szegedi Testgyakorlók Körébe, és annak színeiben, 17 éves korában, 1934-ben nyerte élete első országúti versenyét. Nemcsak ez a győzelem, hanem műszaki érdeklődése is közrejátszott abban, hogy a kerékpárversenyzés mellett kötött ki. Vallja, hogy a győzelem ember és gépének tökéletes összhangja.

A Szeged és környékén aratott sikereket rövidesen „kinőtte”, s érdeklődése a főváros kerékpársportja felé fordult. Az 1930-as évek második felében vasárnaponként már a budapesti országúti versenyeken állt rajthoz. Ezt úgy oldotta meg, hogy szombaton kerékpárral jött a fővárosba, valamelyik ismerősénél aludt, vasárnap délelőtt versenyzett, majd délután biciklivel vissza Szegedre! Ezekben az években óriási állóképességet szerzett, ami a későbbiekben hozta meg igazán a sikerét.

(...)

A teljes cikk olvasása

Az elmúlt években Magyarországba több mint 70.000 drb. kerékpárt hoztak be, úgy, hogy örömmel üdvözölhetjük azt a tényt, hogy Magyarországon hosszú szünet után végre egy gyár a kerékpárok gyártását programjába iktatta.