Bizonyára vannak jó néhányan akik a téli hónapokban is kerékpárra ülnek, és ha az idő engedi tekernek egy nagyot. Ha pedig nincs rá lehetőség marad a "benti" edzés. Jómagam az utóbbit választottam, így készülve az idei rendezvényekre, túrákra. Hozzá kell tegyem semmi sem pótolhatja a szabad levegőn való kerékpározás élményét. Azt az eufóriát, amit a mellettünk elhaladó táj nyújt, nem beszélve a jó társaságról...

Orczán László 1940-ben megjelent A magyar kerékpár sport című könyvének egyik fejezete is foglalkozik a témával. Aki kiváló sportoló Magyarország többszörös kerékpár bajnoka, volt világrekorder és Olimpiai 5. helyezet. Írása kis ízelítőt nyújt a korabeli időkből, hogyan is zajlott egy szezon elejei felkészülés. Kellő alapossággal vezeti végig az olvasót a tréning szakaszain.

"Sajnos Magyarországon a kerékpárosoknak a téli tréningjeik nagyon nehezek, mert nem áll rendelkezésükre sem fedett pálya sem téli tornaterem. Így valami olyan irányt kell keresnünk, amelyen mégis céltudatosan tudunk haladni. Azt hiszem, hogy a következő rendszerrel ez sikerülni fog:

Az elmúlt versenyidény után az izmokat, a szívet, a tüdőt nem szabad teljesen kipihentetni, hanem továbbra is állandó edzésben kell tartani. Erre legalkalmasabb a könnyű torna és a görgőzés. A holtidényben ezen mozgásokkal elérjük azt, hogy az izmaink kemények, acélosak maradnak és ez lesz az alapja a következő versenyidénynek. Ezek a tornagyakorlatok a holtidényben ne tartsanak tovább 8-10 percnél, de ezeket a gyakorlatokat mindennap fontos elvégezni lehetőség szerint szabadban vagy nyitott ablaknál. Azonban nem elég csak a tornázás, keresnünk kell egy olyan kiegészítő sportot, mely szintén kevésbé megterhelő pl. korcsolya, sí, túrisztika, kézilabda, stb. Ezen sportokat ne űzzük versenyszerűleg, mert idegerőt kell gyűjtenünk a következő versenyidényre.

Januárban hetenként kétszer könnyebb futásokat és napi legalább 1 óra gyaloglást végezzünk.

Februárban erősíteni kell tornagyakorlatainkat, hosszabbra kell szabni a tornázásnak az idejét (cca 10-12 perc), könnyű futásunknak a távját és napi 2 óra gyaloglást végezzünk.

Márciusban hetenként háromszor futunk és gyalogolunk nyílt mezőkön és erdőkön keresztül. Ezeket azonban mindig tréningruhában végezzük.

Holtidényben a kerékpározást nem szabad abba hagynunk, fentfogott kormánnyal kis áttétellel naponta 8-10 km-t könnyen sétálunk. Minden harmadik nap könnyű görgőzést kell végeznünk. Az igaz, hogy a görgőzésnek vannak előnyei és vannak hátrányai is de sokkal több az előnye mint a hátránya. A görgőzés előnye: a rossz és felesleges mozdulatokról leszoktatja az embert ez különösen kezdőknek válik hasznára, mert a kezdők szeretnek görcsösen rángatódzni, a görgőn a rángatódzás lehetetlen, mert ha így hajtja azonnal leesik a görgőről a versenyző. További előnye, hogy a lábak gyorsaságát fejleszti és rászoktatja a versenyzőt a helyes lábfejtartásra. Hátránya, hogy elveszik a taposóerő. A görgőzés különösen mótorutáni és repülőversenyzőknek ajánlatos. A görgőn a gyakorlatozás ne tartson tovább 1 óránál, nyitott ablaknál és levetkőzve történjék.

Ugyancsak március havában kezdjük el a túrázást, erre nagyon alkalmasak a vasárnapok. Az első túránk soha ne tartson 3 óránál tovább. A túráknál nem a megtett út a fontos, hanem az idő, azaz hány órát vagyunk nyeregben. Az izmainkat, tüdőnket, szívünket, lassú túrázással kezdjük igénybe venni. Ezeknek a túráknak nem a gyorsaság a célja, csupán a nyeregben való ülést kell megszoknunk. Tehát lerögzíthetjük, hogy a túráknak a tulajdonképpeni szolgálata az, belevezessen minket fokozatosan a tréningbe. Ezen túrák március vége felé már meghaladhatják az 5-6 órát. A márciusi túrák hegyeken, völgyeken, erdőkön, ösvényeken keresztül vezessenek. Nagyon jó, ha többször leszállunk pihenésre, keveset gyalogolunk, szóval kellemes szórakozás legyen. A túrák hasznát a versenyidényben a komolyabb versenyen fogjuk majd észlelni.

Áprilisban a túrák már 8-10 óra hosszat tartanak, ezek már elsőrendű országúton történnek. Nagyon kell vigyázni a túrákon, hogy ne feszegessük túl magunkat, mert a megerőltetés kihatással lehet versenyeredményeinkre. Mikor elkezdünk építeni egy házat nem kezdhetjük mindjárt a tető építésénél, hanem annak rendje és módja szerint kezdünk azon dolgozni. Először lerakjuk az alapkövet, csak azután fogjuk azt szépen, okosan felépíteni. Aki jól elvégezte a téli és tavaszi edzéseket, az nyugodtan aludhat, mert lerakta a versenyidény alapköveit, melyre azután lehet építeni."

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.