Olimpiai versenyszámok jönnek, majd mennek… Háromrészes, a magyar kerékpárosok az újkori nyári olimpiai játékok története során elért eredményeit bemutató cikksorozatunk első és második epizódjában az 1972-es müncheni világjátékokig jutottunk. A mostani rész egészen Pekingig kalauzolja az olvasót, valamint értékes függelékkel szolgál: kiderül, melyik kerékpáros versenyszám mikor jelent meg az olimpiai játékok programjában, és mikor tűnt el onnan, valamint összegzésre kerül milyen olimpiai pontokkal büszkélkedhet sportágunk, és kiknek a jóvoltából…

XXI. nyári olimpiai játékok – Montreal, Kanada: 1976. 07. 17–08. 01.

Minél mélyebbre ássa magát az ember az újkori nyári olimpiai játékok történetébe, annál inkább úgy érzi, hogy szinte nem is olimpia az, amit valakik nem bojkottálnak. A sort a montreali nyitja meg, majd innentől kezdve zsinórban három olimpiát is ez jellemez. Ezúttal 16 afrikai ország kívánta kizáratni a versenyből Új-Zélandot, mivel annak rögbicsapata korábban a fajüldöző politikát folytató Dél-Afrikai Köztársaságban vendégszerepelt. Miután erre a NOB nem volt hajlandó, ezért a kérelmező afrikai országok delegációi hazautaztak, így a résztvevő országok száma száz alá csökkent (92).

A tengerentúlon rendezett olimpián a magyar kerékpársportot Szűcs Gábor képviselte, aki a 4000 méteres egyéni üldözőversenyben indult. Ehhez a számhoz a Csepel Kísérleti Műhelyében Belán János és Rajczy József vázépítő mesterek készítettek neki pehelykönnyű pályakerékpárt. Végül a nyolcaddöntőig jutott, a 28 versenyzőből 5’00,39”-es időeredménnyel a 16. helyen végzett. A mára már elbontott olimpiai velodrom, 285,7 méteres fedett fapályát foglalt magába.

[...]

A teljes cikk a RevoMag oldalán olvasható

Az 1880-as évektől kezdve terjedő, egyforma kerékmagasságú, lánckerék-meghajtású, felfújható gumiabroncsú „safety bicycle” révén a kerékpár először vált arisztokratikus hóbortból valódi tömegközlekedési eszközzé, sőt a vasút kiépülésével sok ingázó számára egyfajta egyszemélyes szárnyvonallá.

Az általa teremtett első biciklimániáról már sokkal több archív fotót találni, mint az ősbicikliről.

Az alábbi hatvan körüli kép csak egy válogatás a javából, amelyet tetszés szerint lehetne tovább folytatni, és folytatjuk is, ha újabbak kerülnek elő, s ha olvasóink is besegítenek.

A teljes cikk a wangfolyo.blogspot oldalán olvasható.

Ismét eltelt egy év, és már közeleg a 2012-es szentendrei veterán kerékpár túra és találkozó időpontja. Az indulás helyszíne újra Szentendre, Pap-sziget lesz. Viszont az elmúl évektől eltérően az idén nem Visegrádig megyünk, hanem a sziget spiccig, Kisorosziba. A már jól ismert útvonalat kissé átrajzoljuk.

Szóval Indulás kerékpár úton Szentendréről, majd a Határ csárdánál komppal átkelünk a Dunán, legyen Mindenkinél apró, itt majd fizetni kell a személy és kerékpár szállításért. A Duna másik oldalán Szigetmonostor vár minket. Ekkor utunkat már a Szentendrei szigeten folytatjuk tovább Tahitótfalu irányában. Majd onnan Kisorosziig.

A túra első felében Szentendre és Kisoroszi között a révnél és Tahitótfaluban lesz lehetőség megpihenni. Az ebédet a tervek szerint a Rácz Fogadóban fogjuk eltölteni.

Visszafelé Tahitótfalunál (pihenőpont) újra átkelünk a Dunán, de ott már a Tildy Zoltán hídon, és becsatlakozunk a 11-es számú útba. Aki részt vett már a Dunakanyar túráinkon, annak ismerős lesz a visszafelé vezető út :) itt lekerekezünk Leányfaluig (pihenőpont), majd onnan újból kerékpárúton Szentendréig.

A teljesítménytúra lényege egy közös élménytekerés, egy nagy kirándulás. Persze nem utolsó sorban megmutatni, hogy az öreg, több évtizedes korral rendelkező gépek nyergében még ma is képesek vagyunk letekerni 50 km-t

Időpont: 2012.07.07.
Indulás: 10:30 Szentendre, Pap-sziget
Táv: 50 km
Útvonal: Szentendre - Szigetmonostor - Tahitótfalu - Kisoroszi és vissza
Tempó: kényelmes

Ha van egy öreg géped (1988 előtti), legyen az magyar vagy akár külföldi gyártmány, és kedved egy jó kis tekeréshez, akkor ott a helyed!

Kedvcsináló:

• 2009-es túrabeszámoló
• 2010-es túrabeszámoló
• 2011-es túrabeszámoló

A Magyar Gyártmányú Veterán Kerékpárok virtuális múzeuma egy új menüponttal bővül, ez nem más, mint a "Gondold Újra!". Az elnevezés olyan régi magyar gyártmányú kerékpárokat takar, ahol az új koncepcióban a kerékpárok eredeti állapotuktól eltérően, egy ötlettől vezérelve vagy pusztán a praktikusságot szemelőt tartva új külsőt kapnak. Egy ilyen kerékpár mutatkozik most be, ahol egy régi Csepel Tura lett újra gondolva.

Egy öreg kerékpár „nagyjavítása”

Magam is szeretem az öreg, illetve a klasszikus kerékpárokat, ezért szívesen „babrálok velük”. Több kerékpár felújításról szóló cikk elolvasása után döntöttem úgy, hogy a legutóbbi ténykedésemet lehetőleg folyamatosan dokumentálom, illetve egy rövid cikkben összefoglalom. A családban nemrég felmerült egy igény egy újabb kerékpárra, városi - egész pontosan budapesti - használatra. A műszaki paraméterek a következők voltak: „olyan legyen, mint az itthoni”, azaz egy vidéki kisvárosban használt női vázas Csepel Túra, extraként egy első kosárral. Ugyanakkor egy kicsit alacsonyabbnak kellene lenni.

Először is szerezni kellett egy öreg, női vázas túragépet. Ez elég könnyen ment, mert egy kedves barátom eladta nekem vételáron azt a leharcolt „kéktúra” gépet, amit az egyik internetes aukciós oldalon vásárolt, csak közben a felújításra jutó ideje fogyott el. Na ezt vettem meg, és a vizsgaidőszak után kezdtem szét is szedni.

[...]

A cikk folytatása és még több kép

Tisztelt Olvasók és veteránkerékpáros Barátok!

Az oldal látogatottsága a 2008.05.14.-i elindulás óta, a mai napon elérte a

100.000-es határt

szép kerek szám :))