Videó összefoglaló a IV. Veterán kerékpár túra és találkozóról, helyszín Szentendre - Dunakanyar.
A videó forrása: TVSzentendre

Újabb taggal bővült az 1980-as években gyártott kerékpárok listája. A képeken egy 1982-ben készített 16 collos gyermek kerékpár látható. A vázszám: GV-s, ez alapján a G= Hegesztett gyermek kerékpár 16-20-coll, a V=1982.

"Nyereg, gumi markolat, hátsó lámpa nem eredeti. A hátsó lámpa helyén a szokásos csepeli prizma volt anno. A Granat agy tengelye a megszokottnál szélesebb, vélelmezem a pótkerék felszerelhetősége miatt."

Képtár megtekintése

A típus néhány változatát már ismerhetjük, legyen szó férfi vagy női változatról. A névvel először 1936-ban találkozhatunk, ugyanis ekkor kerül szóvédjegy oltalom alá a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara áruvédjegy- lajstromozó hivatalában.

A képeken látható kerékpár vázszáma: Z2974, gyártási éve ebből adódóan 1937-re tehető, ezt támasztja alá a hátsó kerékbe fűzött Granat 37-es jelzésű agy is. A "Z" vázszámú kerékpárok jellemzően 26"-os kerékmérettel kerültek piacra, ebben az estben is ez tapasztalható. A gépen megtalálható a korabeli Emerge Super Fine 26x 1 1/2-es falcos gumi.

Képtár megtekintése

Egy újabb, Velvárt Nándor nevével fémjelzett kerékpár került be a Magyar Gyártmányú Veterán Kerékpárok virtuális múzeumába. A kerékpárt 1936 február 8.-án vásárolták, erről tanúskodik a géphez tartozó számla. Olvasható még, hogy a vázra három év, még a gumikra egy év garanciát lehetett kapni.

És, hogy miért világmárka a Velvárt? Ezt megtudhatjuk egy 1930-as években megjelent prospektusból.

"Mert évtizedes tapasztalatokat, újításokat és célszerűséget felhasználva készítem el gépeimet. Kézimunka, amelynél még az apróságokra is a legnagyobb súlyt helyeztem. A feldolgozott anyagok kiválósága, az alkatrészek darabjainak tökéletessége jellemzik gépeimet.

Évtizedek óta úgyis mint Magyarország kerékpáros bajnokát és sokszoros v. rekorderét és mint mechanikust ismernek egyformán Magyarországon és külföldön. Minden igyekezetem az, hogy megbecsüljem azt a megható szeretetet mellyel a magyar versenyzők és kerékpárosok évről évre elhalmoznak.

Áldozatos fillérjeikből megtakarított pénzükért amelyért csakis "Velvárt" kerékpárt vásároltak azzal viszonzom, hogy 100%-os ellenértéket adok és adok a jövőben is. Mint a magyar kerékpárkészítő ipar egyszerű és szorgalmas munkása, boldog vagyok hogy jó hírnevemmel munkám által a magyar munka megbecsülését a külfölddel is megismertettem és ezzel is a magyar ipar diadalmas előnyomulását propagáltam.

Afrikából és Hollandiából érkeztek megrendelések! Ezek a nevemre érkezett megrendelések (eredeti okmányok) a kiállításon kifüggesztve megtekinthetők! Távoli országokból érkező megrendelések bizonyítják, hogy a VELVÁRT KERÉKPÁR VILÁGMÁRKA"

Képek megtekintése

Az idei, immáron negyedik szentendrei túránk a hétvégén sikeresen lezajlott. Az időjárás kegyes volt hozzánk, talán túlságosan is. No de miért is panaszkodnék, hiszen nyár van! A rekkenő hőség ellenére szép számmal képviseltették magukat a résztvevők. Az ország több pontjáról érkeztek, sőt az idén még Szlovákiából is. Így a mostani veterán kerékpár túra és találkozó nemzetközivé nőtte ki magát. A felvidéket Hornák Robert és Horváth Tivadar képviselte, Ők Levicéből (Léva) érkeztek saját maguk által épített tandem kerékpárral.

A túra az idén is a Pap-szigetről indult, rövid kerekezés után, megérkeztünk a Leányfalú határában lévő komphoz, itt keltünk át a Dunán, majd Szigetmonostor érintésével a 6 km-re lévő Tahitótfalu felé vettük az irányt. A szigetet keresztül szelő útszakasz kis forgalmú és jó kerékpározható volt. Egy defektet leszámítva zökkenőmentes is.

Tahitótfaluban tartottunk egy kis pihenőt, majd innen következett egy újabb 9 km-es szakasz. Egy jó félórás tekerés után érkeztünk meg utunk feléhez, a Sziget-spiccben található Kisorosziba. A település egy nagyon kellemes, hangulatos kis falú. Mivel már jócskán elmúlt dél, és kellőképpen megéhezett a csapat, a helyi fogadóban pótoltuk az elveszett energiát.

Ezután következett, szerintem a nap legjobb része a szigeten lévő kempingben töltött másfél óra. Vagyis fürdőzés a Dunában. Mivel alacsony volt a vízszint, több 10 métert is belehetett sétálni. Körülbelül fél öt lehetett amikor elindultunk vissza Szentendrére.

A visszavezető út Tahitótfalutól már a 11-es úton haladt, a szokásos útszakaszon Leányfalú érintésével. A szentendrei befutóra pedig fél hat körül került sor. Összességében egy kellemes és hangulatos túrát tudhatunk magunk mögött.

Személy szerint köszönöm minden résztvevőnek, hogy megtiszteltek azzal, hogy együtt tekerhettünk. Papp Zoltánnak és Móringer Lajosnak - bár Ők sajnos nem tudtak eljönni - pedig, hogy telefonon kívántak nekünk minden jót.

Bízom abban, hogy Mindenki jól érezte magát, és sikerült néhány kellemes emléket szereznie a túrán.

Találkozzunk jövőre is!

További képek a túráról

Videók a túráról