Kerékpáros nyaktáblák
2012.01.07. 12:48, yoleeka
Steszkál Sándor magángyüjteményéből származó, érdekes és ritka nyaktáblák kerültek fel a virtuális múzeum oldalára. Ismert és kevésbé ismert gyártók valamint forgalmazók neveivel találkozhatunk. Mint például: GESKÓ "Kincsem" feliratos táblájával, GYURITA nyaktáblával, HUSKA VILMOS kereskedői táblájával, SZOBOTKA József egy újabb táblájával, FELDMANN "Árpád" kerékpáros nyaktáblájával, HUNGÁRIA feliratos nyaktáblával, ORBÁN "Sólyom" feliratos nyaktáblája.
IN MEMORIAM Huska Vilmos 1881-1945
"Blériot francia mérnök 1909. július 25-én 32 perc alatt átrepülte a La Manche csatornát, a Calais és Dover között 34 kilométeres távot és még ebben az évben október 17-én a budapesti Rákosmezőn is bemutatta tudományát. Lelkes magyar követői már ősszel felállították a fahangárokat, melyben egymás után építették a kezdetleges gépmadarakat... Huska Vilmos tehetséges miskolci fegyvermester és műszerész valószínűség szerint a bemutatón látottak alapján határozta el, hogy megépíti saját gépét, megfigyelte azok egyszerű szerkezeti felépítését. A megyei Levéltárban talált kérvényi szerint már 1911 tavaszán el akarta kezdeni az első próbarepüléseket, de támogatás híján kérése nem talált meghallgatásra. Utolérte a magyar feltalálók sorsa, az érdektelenség, pedig csak egy ócska fahangár kijavításához kért támogatást. Az 1911. október. 8-i első miskolci repülőnap így nem szerepelhetett. A veszteség nemcsak a lelkes fegyvermestert érte, hanem városunkat is, mert az esemény kimaradt a magyar aviatika történetéből a Közlekedési Múzeum gyűjteményében ma is látható gépének légcsavarja és az általa készítette motor a szerelvényekkel. A légcsavar 1920 mm átmérőjű fémágyba illesztett diófából faragott két lapárja úgy volt kiképezve, hogy a tengelyen elcsúsztatva a lapátok állásszöge a tengelyvégre szerelt kúppal változtatható volt. Ez az állítható légcsavar magában is olyan ötlet megy évtizedekkel megelőzte a század repülőtechnikáját. A motor öthengeres, léghűtéses, bőrszelepes forgó rendszerű volt, 700 mm átmérővel és 25 lóerő teljesítménnyel. Ebben az állapotban ma is megtekinthető a Petőfi Csarnok repülőmotor-kiállításán. A motoron az 1912-es szintet figyelembe véve sok eredeti új ötletet is alkalmazott. Sajnos, a repülőgépről nem maradt fenn semmilyen adat. A tehetséges fegyvermester városunk legöregebb motorosa, nemcsak repülőgépet szerkesztett, de motorkerékpárt, autót is építette. A világháború után a húszas éveken, nemzetgyűlési képviselő, ipari testületi elnök, és a kereskedelmi kamara alelnöke is volt. Úttörő tevékenysége alapján megérdemli, hogy ipartörténeti értékű nevét városunk megbecsült polgárai közé sorolják. (forrás: Csorba László)" Cikk forrása: Híres Magyarok