Hóra Nándor (Bp., 1876. ápr. 30. – Bp., 1963. nov. 30.): mechanikus, esztergályos, autószerkesztő. 1894–1897 között élvonalbeli kerékpárversenyző volt. 1899-ben műszerész és kerékpárjavító műhelyében egy- és többüléses kerékpárokat készített. A század elején elsők között épített autót Mo.-on. Az 1902–1906 között forgalomba állított ~-féle motoros járművek nagy feltűnést keltettek. 1907-ben műhelyét megszüntette, és az amerikai Caterpillar traktorképviselet egyik műszaki vezetője lett. 1915-ben lánctalpas teherautót tervezett az Osztrák–Magyar Monarchia hadserege részére. Az I. világháború után a Magyar Abroncs- és Kerékgyár Rt. üzemvezetője lett. 1926–28-ban fiával, ifj. ~-ral háromkerekű motoros áruszállítókat gyártott. A gazdasági válság idején újra műhelyt nyitott és az ún. ~-féle szívónyomó kutakat gyártotta sorozatban. 1945 után az Ikarusnak is szállított alkatrészeket.

HÓRA triden ( háromüléses kerékpár) 1902-ből

Hazánkban már a Millenium előtt ismertek voltak a többüléses kerékpárok felvezetése mellett vívott országúti- és pályaviadalok, később ebből nőtte ki magát motorvezetéses- avagy stéher szakág. Az képen látható kerékpár is minden bizonnyal embervezetéses pályaszámokhoz készült.

HÓRA quadbicikli

A kocsi olyan, mintha két erősebb kerekű biciklit állítanánk egymás mellé, és kerekeiket közös tengelyekre fűznénk fel. Acélcsőből készült vázszerkezete két ülést hordoz. Az elöl lévő csővázas kárpitozott fotel, a hátsó egyszerű kerékpárnyereg.

Motorja a hátsó tengely mögött található. Beindítása pedálhajtással történik, úgy, mint napjainkban a segédmotoros kerékpároké. Az egykor quadciklinek nevezett különlegességet sokan kedvelték Nyugat-Európában a XIX-XX. század fordulóján. Hóra Nándor mechanikus kisiparos varrógépek, kerékpárok, automobilok javításából élt Budapesten. Feleségével gyakran kirándultak a főváros környékére. E hobbijuk kényelmesebbé tételére állította össze a négykerekűt, amellyel hét közben olykor árut is szállított. Quadbiciklijébe De Dion Bouton rendszerű, egyhengeres motort szerelt, az ennek üzeméhez szükséges benzin-levegő keveréket a nyereg alá helyezett, háromszög alakú, kb. 3,4 literes benzintartály – mint gőzölögtető – szolgáltatta. A tartályon átvezetett kipufugócső hője segítette a folyadék gyorsabb párolgását. A keletkező gázokkal, gőzökkel táplált, 2,2 lóerős (1,6 kW-os) motor 25 km/órás sebességre gyorsította fel a házaspár kedvenc járművét.

Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon, magyarjármű.hu

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.