1946 decemberében megalakult a Nehézipari Központ /NIK/ azzal a feladattal, hogy összefogja a teljes kohászatot, a vas- és fémipari vállalatok 60 százalékát, a gépgyártás 50 százalékát, a MÁVAG, a Láng, az MVG, a WM és a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű munkáját. A Csepel NIK-ek a Nehézipari Központról kapták nevüket. Ez az intézmény a Nehézipari Minisztérium elődje volt és a háború után alakult, 1946-49 között állt fenn.
-Kerékpárgyártás Csepelen-
Csepel NIK
1929 tavaszán Csepel márkanéven jelentek meg az első magyar gyártású kerékpárok, amelyeket a Weiss Manfréd által alapított üzem állított elő Csepelen. A vázakhoz és villákhoz a gyárban készülő vékonyfalú hidegen húzott acél csöveket használták. A muffokat az öntöde készítette. A vázak forrasztásához a német Victoria gyártól vásárolt technikát használták. A kerékpárok végszerelését 10-15 munkás végezte. Kezdetben 400 munkás készített heti kb. 1000 kerékpárt. Az egyszerűbb gépeknél; présgépeknél, fúrógépeknél jelentős számban nők is dolgoztak. Eleinte több egységet importból szereztek be, pl.: Fichtel&Sach gyártmányú kontrafékes hátsóagyakat amelyeket a 30-as évek végére a 90-es évekig használatos Super Granat váltott fel.
NIK
A Nehézipari Központ(NIK) 1946-os megalapításával Weiss Manfréd üzemében gyártósorra helyeztek egy új típust, a Csepel NIK-et. A típus szerkezete:
-váz: hidegen húzott acélcsőből és öntött muffokból préselték össze hevítéssel és sárgaréz-cink ötvözettel forrasztották(vázcső átmérő: 30?mm)
-villa:a vázhoz hasonlóan a szárat rezezték stabilitás szempontjából
-kerekek:
első kerék:
Nikkelezett küllőkkel fűzve(36db elöl hátul) 28x1 1/2-es felni gumifalcos köpenyhez, az agy saját gyártmányú eleinte feketített később nikkelezett.
hátsó kerék:
Szintén nikkelezett küllőkkel 28x1 1/2-es felni gumifalcos köpenyhez, importból beszerzett Torpedo (Fischtel & Sach), kontrafékes aggyal szerelve
-középagy: a modernizálás jelében, cserélhető kónuszokkal(a jobb oldalit "koppanóra" tehát ütközésig becsavarták) készültek a tengelyek a csapágyak STAR golyóskosárba kerültek a tengelyre továbbá a vázba perselyeket sajtoltak, megjegyzendő hogy a tengely részei edzett acélból készültek a hosszúéves igénybevételt szem előtt tartva. A tengelyre ékkel kapcsolódott a hajtókar és a lánckerék(a NIK számára nem terveztek külön lánckereket, ezért minden akkor készülő gyártmányéval megtalálható[kivéve a feliratosokat])
További fejlesztések:a tengelybe nútot martak egyrészt a kontraanya alátétje számára, másrész a lánckerék porvédő részébe lévő bevágással lehetett állítani a tengelyt. A tengely mindkét oldala jobbmenetes a végek átmérője:22,5 mm
-kormány:25mm átmérőjű, nikkelezett, nem állítható "Trilla" csengővel, és karos; első kerékre ható fékkel, továbbá fa markolatokkal.
Díszítés:
Váznyaktábla:
2 változatban készült; az első volt a díszesebb amit '48 környékén az egyszerűbb kivitelű váltott fel.
Csíkozás:
eltérő volt, évente változtatták: állandó maradt a váznyak és az ülés alatti vázcsőre festett téglalap amelyet arany vagy fehér csíkok vettek körül,
a vázon eleinte sima téglalapok díszítették(2-3mm ecsettel húzott)a fekete alapot, később a téglalapokat 4-5 mm-esre festették(kék és piros változatáról tudok) és arany vagy fehér csíkkal szegélyezték
a felniken középen futott egy kb 1cm széles csík amit szintén szegélyeztek(arany vagy fehér).
A vékony csíkok és szegélyvonalak tudtom szerint csak fehér ill. arany színbe kerültek a vázakra és villákra.
1949-ben a Nehézipari Központ megszűnésekor a NIK-et is levették a gyártósorról Csepelen. Mivel a típus reklámcélt szolgált nem fejlesztettek új kerékpárt csupán a Csoda technikáját továbbvitték (pl.: középagy) ezért nehéz a tábla nélküli példányokat meg különböztetni mivel a díszítés azonos volt minden kerékpáron.
Forrás: Béres Benedek
Kattints arra a képre, amelyiket nagyobb méretben szeretnél megnézni!
|