Jelen írás a II. világháború előtti magyar kerékpározás történetét kíséri végig. Az izgalmas pillanatok és fordulópontok felidézéséhez a téma elismert szakértőjének, Baranyec András segítségét kértük, illetve a 100 éves Millenáris emlékére kiadott könyvre (A magyar sport bölcsője) támaszkodunk. A képanyag a Népstadion területén található Sportmúzeum archívumából származik.

Velocipédek és a kerékpárversenyzés kezdetei

A kerékpártechnika kezdeteit egy másik cikkünkben vettük sorra. Mint ahogy ott láthattuk, a kezdeti próbálkozások után a sebesség növelése érdekében először a meghajtott kerék méretét növelték, így keletkezett a magas kerékpár, az ún. velocipéd, amelynek kerekeire már tömörgumit szereltek. (Előtte sima fakeréken rázatták magukat a pionírok!) Innen számítjuk a kerékpársport kezdeteit, mivel az első versenyeket velocipédeken rendezték. A körülményes felszállás, egyensúlyozás és bukásveszély miatt a magaskerekű kerékpár közlekedési eszközként széles körben nem is terjedt el: csupán sporteszköz maradt. Nagyobb európai városokból ki is tiltották őket, mivel használói nemcsak magukra, de a többi közlekedőre is komoly veszélyt jelentettek. A velocipéd többé-kevésbé fékezhetetlen volt, így a kerekesek pisztolyt hordtak maguknál, amivel az útjukba került kóbor kutyákat egyszerűen lelőtték.

[...]

A teljes cikk a Bikemag oldalán olvasható