Első feladatunk a fényszóró darabjaira szedése. Ezután következhet az egyes alkatrészek egyenkénti felújítása. A fém ház és keret festését a szokásos módon rozsdátlanítással, egy réteg alapozó felhordásával, késtapaszolással kezdjük - a nagyobb horpadásokat több rétegű késtapasszal tüntethetjük el - , majd ennek száradása és csiszolása után még két réteg alapozót hordunk fel a biztos rozsdavédelem és a festék tapadóképességének garantálása érdekében. Ezután történik a tulajdonképpeni fényezés: aerosolos festéket alkalmazva minimum 3 vékony réteg felhordása javasolt, hogy elkerüljük a bevonat megfolyását, ellenben elérjük a megfelelő rétegvastagságot is. Kompresszoros módszert alkalmazva is célszerű két réteget felhordani.

A foncsor galvanizált rétegével bánjunk óvatosan, hiszen a rendkívül vékony tükörréteget könnyen megkarcolhatjuk! Tisztításához puha rongyot, szélsőséges esetben autópolírozó krémet használhatunk. A felület óvatos nedvesítésével elősegíthetjük a kosz leválását.

Karcmentes tisztítószer, szappanos víz és körömkefe segítségével könnyen újjá varázsolhatjuk az üveget.  Visszarakásánál legyünk óvatosak a fülek hajlításával, könnyen elrepedhet a kerülete mentén!

A sárgaréz érintkezők felületét megpucolhatjuk 1000-s finomságú csiszolópapírral. Rendszeres probléma forrásai szoktak lenni az évtizedek során elgörbített-elveszett-eltörött érintkezők. Ügyeljünk a lemezek precíz beállítására, ezzel elkerülhetjük a kontakthibák kialakulását és biztosítjuk kerékpárunk megbízható világítását! A ’30-40-es években készült lámpákban szövetszigetelésű vezetéket használtak. Ilyet gázkészülék alkatrészszaküzletben vásárolhatunk, ún. hőálló vezeték formájában. Törekedjünk a huzal törésmentes vezetésére!

Előfordulhat, hogy az évek során elveszett az árambevezető csavar, ezt egy megfelelő hosszúságú M4-essel méretűvel pótolhatjuk, amit 12 mm külső átmérőjű fém- és szigetelő alátétek beiktatásával rögzítsünk! Szigetelő- és távtartó alátétet legegyszerűbben 1 mm vastagságú kartonlapból készíthetünk. Ügyeljünk a zárlatmentes szerelésre! A teljes összerakást követően, amennyiben rendelkezünk ilyennel, multiméterrel kimérhetjük, nincs-e valahol zárlat, vagy szakadás a csatlakozástól az izzók kivezetéséig.

Fényszórónk igazi ékessége lehet egy kellő gondossággal felújított gyári tábla. A durva oxidréteget kb. 240-es, majd egyre finomodó csiszolópapírokkal távolíthatjuk el. Apró részletei és a sarkok pucolásához célszerű hegyes tárgy, pl. egy tű használata. Festés előtt finom szálú, konyhai felhasználásra szánt acélgyapottal óvatosan dörzsöljük át a táblát, ezzel ragyogó fényt adunk neki! Festését két rétegben végezzük - matt fekete festékkel - , az egyes rétegekről külön-külön, meghajlított csiszolópapír segítségével távolítsuk el a betűknél a bevonatot! Célszerű a tábla leszerelésénél megtartani az eredeti szegecseket, majd a ház fényezése utáni visszarakásnál egy-egy csepp pillanatragasztóval rögzíteni. A házon esetlegesen megtalálgató rézszegecseket fényezés után fémtisztára pucoljuk, mivel ezekkel festés után erősítették fel a belső érintkezőket. A pánttal rögzített optikai rész visszarakásánál legyünk óvatosak, a forgó saroknál könnyen lepattogzó festék miatt! Fényszórónk áramellátásához célszerűen használjuk a már említett szövetszigetelésű vezetéket!

 

 

2009. június 11.

Tóth Zsolt (Zsocab)